No Commercials

No Commercials

I wonder how insignificant my value is….
and for what purpose was I created?

I am not a universal laundry detergent,
and I cannot wash away the greasy,
grimy stains of stained souls.
I am not a spiral-grooved tampon either,
sliding with ease
into the private nooks of nations,
to soak up the blood-puddles of war,
and to plug the spurting artery
of peace.

I am neither a hydrating 
nor a nourishing
cream for the face of society,
nor a special-formula shampoo
to give a thorough head-clearing 
to the itching lice
of ideologies, dogmas, and theories.

I am not nourishing, 
vitamin-rich food
for an Ethiopian child, 
nor your favorite
soda, Coca-Cola,
to fizz up your mood,
your dark sense of life.

I am not your cultural 
advertisement
placed before
the evening reality shows,
nor the fragrant 
deodorant of kindness,
for evil to mask
its stench when 
sweating from fear.

I am no medicine for 
sickening relationships,
where the children are 
the thermometers,
nor some seemingly 
innovative environmental plans
to apply a cold compress to your
overproduction.

I am but a single soul.
The price of my freedom is
that unlabeled,
I can be anyone, and
the measure and fields
of my efficiency
I may define for myself.

On the shelf, 
among familiar
and endlessly
promoted brands,
with the same ingredients
yet undervalued 
with my unknown naming,
I struggle for my authenticity.
The judgments of my usefulness
and my dispensability
generate the rising profit
of my capital
of experiences.

There are no extra promises, 
no flashy marketing weapons,
or charming words,
only me, 
and all
that is mine...
Decisions, consequences,
opportunities soaked in my emotions,
sown into my thoughts...

Perhaps it is not an alluring offer
to the world,
that I can promise no miracles,
but who I am
is self-identical with my label.

My ink mixed with tears,
my pen the corner of my eye,
And—Writing my tears.

      © Erika Csiszar. All rights reserved.

Hungarian version

Reklám nélkül

Tűnődöm értékem mily lényegtelen….
s hogy  mire alkottak
engem?

Nem vagyok egy univerzális mosópor
és a lepacázott lelkek,
zsíros, szennyes foltjait
lemosni nem tudom.
Nem vagyok egy csavart 
bordázatú tampon sem,
mely könnyedén besiklik
országok intim zugaiba, hogy
magába szívja a háború vértócsáit,
s hogy betömje a béke
spriccelő ütőerét.

Nem vagyok hidratáló és ápoló
krém sem a társadalom arcára,
sem különleges összetételű sampon,
mely ideológiák, eszmék, és teóriák,
viszketést okozó tetveitől
fejmosást csinálna.

Nem vagyok tápláló, 
vitamindús étel
etióp gyermek számára, 
sem kedvenc
üdítőtök, a Coca Cola
hogy felpezsdítsem kedvetek,
sötét életérzésetek.

Nem vagyok az esti
valóságshow-k elött
elhelyezett
kúltúrális hirdetésetek,
sem a jóság illatos dezodorja, 
hogy a gonoszság
elfedhesse bűzét 
ha a félelemtől izzadna.

Nem vagyok gyógyszer 
betegedő kapcsolatokra,
melyeknek lázmérőjük a gyermekek, 
sem látszólagos innovatív 
környezetvédelmi tervek, 
hogy azzal borogassam 
túltermelésetek.

Egyetlen lélek vagyok csak. 
Szabadságom ára, hogy 
megcímkézetlenül,
bárki lehetek, és
hatékonyságom 
mértékét és területeit 
önmagam határozhatom meg.

A polcon ismerős, és
végletekig promotált
márkák között, 
megegyező összetevőkkel, 
de alulértékelve,
ismeretlen elnevezéssel
küzdők hitelességemért.
Hasznosságom s 
nélkülözhetőségem megítélései,
tapasztalataim tőkéinek
növekedő profitját
termelik.

Nincs extra ígéret, sem látványos 
marketing fegyverek
vagy bájoló szavak,
csak én,
s minden
mi enyém...
Döntések, következmények,
érzelmeimmel felitatott, 
gondolataimba elvetett 
lehetőségek...

Talán nem túl vonzó ajánlat
a világnak,
hogy csodát nem ígérhetek,
de aki vagyok, 
címkemmel önazonos.

Tintám könnyel keverve,
tollam szemem csücske,
S-ÍROK.

      © Erika Csiszar. All rights reserved.