Hungry Poem /Talking Poems/

Talking Poems is a new series of poetry where each individual poem—true to its title—is its own personification. Through various characters, they reflect upon themselves and the world in different ways. These poems are a bit lighthearted, occasionally sarcastic, and seasoned with a touch of dark humor. They have no grand pretensions; they are simply farces of themselves. This collection will continuously expand over time. I hope you will enjoy this lighter, more playful style as well.

Hungry Poem /Talking Poems/

What kind of topic will you feed me?
You can toss anything
onto the plate of my curiosity.

I’ll gladly chew away on the tasty 
meanings of crunchy words,
with the teeth of my letters
nestled in the gums of my lines,
and grind down the tough, oversized
mouthfuls of communication.

My mouth is full,
I’m greedily devouring thoughts,
I’m speaking to you champing,
and perhaps I seem ill-mannered
when from time to time
the falling word-crumbs
scatter from my mouth.

My stomach is your brain,
and these pre-chewed thoughts—
well, you’ll digest them yourself.

And in the very end, if you should cramp up
from the spiciness of the words,
you’d better let go in time
of whatever is indigestible residue,
and you can finally feel relieved
that from all the crap
I’ve freed you.

             © Erika Csiszar. All rights reserved

Hungarian version

A beszélő versek egy új verscsoport, amelyben, minden egyes vers, a címéhez igazodva, önmaga megszemélyisítője Különböző karakterekkel akik különböző mòdokon reflektálnak önmagukra és a világra.Ezek a versek kissé komolytalanok,olykor szarkasztikusak, vagy fekete humorral fűszerezettek. Nem akarnak nagyot mondani, egyszerűen csak önmaguk bohózatai. Ennek a koncepciónak a tagjai majd folyamatosan bővülni fognak. Bízom benne hogy tetszik majd nektek ez a könnyed stílus is.

Éhes vers /Beszélő versek/

Milyen témát adtok számba?
Beletehettek bármit 
érdeklődésem tányérjába.

Elrágcsálom én szívesen 
a soraim ínyében megülő 
betű fogaimmal,
a ropogós szavak ízletes jelentéstartalmait,
s meg őrölöm velük a közlés
rágós, és túl nagy falatjait.

Tele a szám,
jóízűen falom a gondolatot, 
csámcsogva beszélek hozzád, 
s talán kulturálatlannak tűnők
amikor számból néha 
kipattannak a lehulló 
szó morzsalékok.

Gyomrom a te agyad,
s az előre rágott gondolatokat
majd megemészted te magad.

S a legvégén ha görcsölnél
a szavak csípősségétől,
jobb ha időben elengeded
mi emészthetetlen salak,
s végre megkönnyebbülhetsz
hogy a sok hülyeségektől 
megszabadítottalak.

             © Erika Csiszar. All rights reserved